Matyas Kiraly Nepmesek
Így aztán négy ökrön szánthatott, mert azelőtt is volt kettő. A szo... Egyszer Mátyás király egy vadászaton összeszólalkozott a feleségével. Az asszony úgy megharagította a királyt, hogy az mérgében egész nap nem szólt hozzá. Amikor vége lett a vadászatnak, letelepedtek egy szép erdei tisztáson. A szolgák tüzet raktak, finom... Egyszer Mátyás király Baranyában járt. Mikor már mindent látott, hallott, amit akart, azt gondolta, átkel a Dunán, átmegy Bácskába. Egy kicsit ott is körülnéz. No, persze álruhában, hogy ne tudják, ő a király, mert a királyok ritkán láthatják meg az igazs... Mátyás ifjú korától igen nagy vitéz volt. Sokat csatázott mindenféle ellenséggel. Egyszer, hogy, hogy nem a poroszok fogságába került. A porosz vezér úgy gyűlölte, annyira haragudott rá, hogy megparancsolta a katonáinak: - Mátyást mindennap fogjátok e... 1 2 3 4 5
Matyas kiraly mesek
Több mese (A bíró okos lánya, A királykisasszony jegyei, 1979; A székely asszony és az ördög, 1984) áttételesen láttatott szexuális tartalma, pajzánsága miatt vált népszerűvé a felnőttek körében is. A népi díszítőművészetet felhasználó sajátos animációs nyelvet a filmalkotók szerzői stílusa is kiegészíti, markánsan kiemelkednek a sorozatban kezdetektől dolgozó Horváth Mária rendező kedvesen bumfordi figurái, vagy a Molnár Péter és Hegedűs László festőművészek által tervezett képzőművészeti igényű hátterek. Hogyan készült? A sorozat ötletgazdája Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője volt. A Magyar népmesék eredeti célkitűzése, hogy megőrződjön és a fiatal nemzedék számára közérthető, mégis hiteles módon elérhetővé váljon a néphagyomány szellemi kincse. A sorozat készítése során végig fontos szempont volt, hogy eredeti népmeséket és ne feldolgozásokat használják fel. Az autentikus mesék kiválasztásában a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportja működött közre, akik eredeti gyűjtésekből dolgoztak.
Mátyás király magyar népmesék
Mátyás megszólította a kéttehenes gazdát: - Gazduram, m... Egyszer Mátyás királynak a Hortobágyon át vitt az útja. Este volt már. Látta a király, hogy egy tűz mellett juhászok tesznek-vesznek. Éppen a vacsorát készítették egy nagy bográcsban. Lebbencslevest főztek. Pergelték a szalonnát, a hagymát, megpaprikázták... Egyszer Mátyás király nagy vadásztársasággal kiment vadászni a Bakonyba. Vitte a szakácsait, a kuktáit, de még az udvari tudóst is. Szerencsés volt a vadászat. A zsákmányból nagy lakomát csaptak. Sült a zsiványpecsenye, na meg akadt finom innivaló is a jó... Egyszer Mátyás király vándorútján betért egy házba. Két, bánatos öreget talált. Az asszony a kemence mellett gubbasztott, az ura meg a küszöbön üldögélt. Nagyon-nagyon öregek voltak. Megsajnál őket Mátyás. A következő házban egy igen-igen fiatal pároc... Egy szegény ember talált egy nagyon nagy tököt. Elvitte Mátyás királynak, odaadta ajándékba. A király meg pénzt adott a szegény embernek, annyit, hogy két ökröt vehetett rajta.
Mátyás király mesék
- Egzotikus Növények Stúdiója - különleges növények, magok
- Útlezárások a Zselici Csillagparkban - Hírek - Zselici Csillagpark
- Mátyás király (néprajz) – Wikipédia
- A herpesz-vírusok által okozott neurológiai tünetek - fájdalomportál.hu
- Mesék Mátyás királyról
- Opel corsa 1.4 eladó lakások
- Elektromos autó töltés arabes
- Macskagyökér nyugtató tabletta
- - Nyugdíjasok számára
- Páv 1 teszt
- Beszterce ostroma röviden
- Ellopták az aranyszőrű bárányt. - Te, hazudsz - mondta a király -, mert a többit es ellopták volna! Kivette a kalapját, és továbbindult Mátyás király palotájába, és ott a burkus király a leányával az asztalnál ültek. No, osztán bémenen, és köszönti a két királyt és a leányt es. De mán a bőrt odavitte volt Mátyás királynak a burkus király, és most várták, hogy hazud-é, mert ha hazudott volna, Mátyás király elvesztette volna a fele királyságát. Kérdi Mátyás király: - Nincs egyéb semmi, mint az aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránnyal felcseréltem. De volt-é Mátyás királynak öröme! De azt mondja: - Hát hozd bé a bárányt! De azt mondja a csobán: - Ott középhelyt ül a két király közt. - Bravó - mondta Mátyás király a csobánnak -, hogy nem hazudtál, má most néked adom a burkus királynak a fél országát, amit tőlle elnyertem. - No - mondja a burkus király -, én es odaadom a leányom, úgyes megkóstolták egymást. És úgy lett a csobánból burkus király. Pürkerec (Brassó megye)
III. Frigyes német-római császár, Mátyás legfőbb politikai ellenfele Forrás: Wikimedia Commons Az északkeleti Felvidéken Jan Jiskra "huszita" csapatai vetették meg a lábukat, számos bányavárost is a kezükben tartva, míg a déli határ – a nándorfehérvári győzelem dacára – folyamatos török fenyegetés alatt állt. Ezenfelül Mátyásnak számolnia kellett azzal is, hogy királlyá választásához egy arisztokrata kör és a Hunyadi-hívek megegyezésére volt szükség, így többen (élükön Szilágyi Mihály kormányzóval) gondolhatták "lekötelezettjüknek" az ifjú királyt. Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója, és Mátyás apja Forrás: Wikimedia Commons Amikor pedig ennek a szerepnek nem akart megfelelni, villámgyorsan (már 1459 elején) fel is lázadtak ellene. S mindezt tetézte, hogy 1440 óta Bécsben őrizték a Szent Koronát, amely nélkül a középkori Magyarországon senki sem lehetett legitim uralkodó. Kis túlzással azt mondhatjuk: Mátyás első és legfontosabb feladata tehát a királysága fölötti valódi hatalom meg-, illetve visszaszerzése volt, s láthattuk nem akármilyen körülmények fogadták az 1458 februárjában Budára érkező királyt.