Dr Bánhegyi Dénes
A tartalmak könnyebb személyessé tétele, a hirdetések személyre szabása és mérése, valamint a biztonságosabb használat érdekében cookie-kat használunk. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével elfogadod, hogy cookie-k használatával gyűjtsünk adatokat a Facebookon és azon kívül. További tudnivalókat, például a beállítási lehetőségek ismertetését itt találod: A cookie-k használatáról szóló szabályzat.
HIV-fertőzés/AIDS - Bánhegyi Dénes dr., D. Tóth Fe - 1200 Ft -
A Fővárosi Szent László Kórházban kezelik a hazai regisztrált AIDS-betegeket. Dr. Bánhegyi Dénes, az 5-ös számú, immunológiai és tropikus betegségekkel foglalkozó osztály vezetője számol be tapasztalatairól. A Szent László Kórházban, ahol a magyarországi HIV-fertőzötteket kezelik, sehol nem olvasható a kór neve az eligazító táblákon. Pedig a Magyarországon nyilvántartott mintegy 460 HIV-fertőzött közül összesen öt AIDS-beteget kezelnek a kórházban; kettő csak azért került az osztályra, mert más betegség miatt megoperálták. A többiek otthon vannak, vagy éppen kint "az életben". "Nagyjából úgy élnek, mint mások, 80 százalékuk munkaképes, 60 százalékuk dolgozik, csak éppen naponta beszednek egy maroknyi gyógyszert, és küszködnek a mellékhatásokkal" - mondja dr. Bánhegyi Dénes, aki most idehaza tartja a frontot, míg kollégái Bangkokban, a július 11-16. között sorra kerülő 15. AIDS-világkonferencián vesznek részt. A betegség neve az osztály elnevezésében sem szerepel, csak a kórházi folyosón látható egy asztalon néhány felvilágosító kiadvány, amelyből következtetni lehet, hogy itt foglalkoznak HIV-fertőzöttekkel.
A különböző antiretrovirális gyógyszerek kombinációi ("koktélok") hatékonyan akadályozzák a vírus kifejlődését és szaporodását a szervezetben - de ennek "ára van". A gyógyszerkoktélok kellemetlen anyagcserezavarokat, a tartós kezelések más mellékhatásokat okozhatnak, arról nem beszélve, hogy rendkívüli fegyelemre van szükség: ha a páciens elfelejti bevenni a pontos időpontban az esedékes adagot, akkor akár az egész keverék hatástalanná válhat, és új terápiát kell kipróbálni. Dr. Bánhegyi Dénes a megelőző oltóanyag kifejlesztését belátható időn belül nem tartja elképzelhetőnek, viszont a terápiás védőoltást, amely a beteg immunrendszerét erősíti a vírus elleni küzdelemben, biztató lehetőségnek tekinti: ennek különböző változataival külföldön már folynak kísérletek. Véleménye szerint sokat ígér az úgynevezett SMART-program, amelynek résztvevői bizonyos időszakokra szüneteltetik az eredményesnek bizonyult gyógyszeres kezelést, és csak akkor újítják fel, ha a vírus is újra támad. Ez kevesebb gyógyszert, kevesebb mellékhatást, elviselhetőbb életet jelent.
Az a kolléga tehát, aki a beteg magasvérnyomás-betegségét kezeli, az helyben látja el őt, hozzánk pedig 3 havonta bejön a beteg. Itt megkapja a speciális vizsgálatok eredményét, illetve azokat a recepteket, amivel ki tudja váltani az itteni gyógyszertárban a speciális gyógyszereit, amit szed rendesen, és minden megy a maga útján. Ez a cikk a GlaxoSmithKline Kft. felkérésére készült.
Dénes
Az osztály két laboratóriummal is rendelkezik, mert a HIV-fertőzés kimutatása, a kezelések a szokásosnál is több vizsgálatot igényelnek, ráadásul Magyarországon minden érintettet ide irányítanak. Három orvos és a kórteremhez beosztott összesen tíz nővér foglalkozik a betegekkel. "A kilencvenes évek elején az AIDS-esek termében állandóan 10-14 súlyos beteg küzdött a halállal, ám a betegség kifejlődését fékező gyógyszerkeverékek bevezetésének köszönhetően az utóbbi években gyökeresen változott a helyzet" - mondja a főorvos. Az év első három hónapjában három AIDS-beteg halt meg, tavaly összesen tíz. Magyarországon járványügyi szempontból az AIDS-helyzet a fejlett európai országokéhoz hasonlítható. "A fertőzöttek nagy többsége férfi (március 31-én 458 regisztrált HIV-fertőzöttből 410), többségüknél homoszexuális kapcsolat következménye a betegség. Heteroszexuális kapcsolatból eredő fertőzés főleg olyan külföldiektől származik, akik súlyosan fertőzött térségekből, elsősorban Afrikából érkeztek, de egy szafari is végződhet tragikusan, ha a magyar utazó elfelejti, hogy Afrikában a prostituáltak 90 százaléka szeropozitív" - figyelmeztet dr. Bánhegyi Dénes.
Ha bennem, mint orvosban felmerül a leghalványabb gyanúja is annak, hogy a tünetekért esetleg egy HIV fertőzés is felelős lehet, akkor igen, elvégztetem a HIV tesztet. Nem azért, mert feltétlenül azt akarom, hogy az pozitív legyen, hanem elsősorban azért, hogy ezt az okot ki tudjam zárni. Ha ez a kollégáknak gyakrabban jutna az eszébe, akkor biztos, hogy korábbi stádiumában tudnánk diagnosztizálni ezt a betegséget. Van egy nagyon szemléletes példa: a TBC betegség százszor gyakrabban fordul elő a HIV betegeknél, mint a nem fertőzötteknél. Nagyon érdekes látni, hogy vannak olyan tüdőgondozó intézetek, ahonnan rendszeresen "kapunk" HIV fertőzött beteget, viszont jó pár másiktól egyáltalán nem jelentenek ilyen beteget. Nyilvánvaló, hogy ott is előfordul a HIV fertőzés, csak ott egyszerűen nem gondolnak rá. - A továbbképző rendezvényen elhangzott, hogy a mai gyógyszerekkel egy HIV fertőzött beteg életkilátása csak 5 évvel rövidebb, mint az átlag populációé, igaz ez? - Igen, ez valóban így van.
A HIV betegség bizonyos stádiumára jellemzőek a megnagyobbodott nyirokcsomók is, így ha ilyet tapintunk elsősorban nyakon, hónaljban, lágyéktájon, akkor a diagnosztikus procedúrának feltétlenül része kell, hogy legyen a HIV szerológia. Ezzel kapcsolatban azt szoktam mondani, hogy ha Magyarországon valaki elvégeztet a betegpopulációján 100 HIV szűrővizsgálatot, és abból 1 lesz pozitív, akkor az azt jelenti, hogy az illető kolléga nagyon jól dolgozott. Tehát nem azt várjuk a HIV szerológiától, hogy az minden esetben pozitív legyen, de a gyanúnál ki kell zárni ezt a lehetőséget, és ezt a beteg is megérti. - Biztos benne a főorvos úr, hogy a beteg megérti? - Pontosan tudom, hogyha azt javaslom egy betegnek, hogy csinálni kéne egy HIV tesztet, akkor a beteg megsértődik, és megkérdi, hogy miért? – Azt gondolja a doktor úr, hogy én meleg vagyok? Azt gondolja a doktor úr, hogy én prostituált vagy drogos vagyok? Rögtön megjelennek azok a negatív fogalmak, amik a HIV fertőzéshez társulnak. Mindazonáltal, ha el tudom fogadtatni a beteggel, hogy nem erről van szó, hanem arról hogy, kitaláljam mi a betegsége.
- Piros foltok a bőrön képekkel
- HIV fertőzés: diagnózis halálos ítélet nélkül
- Dénes péter
Dénes péter
A kilencvenes évekkel ellentétben, amikor "még a székláb is kezelést kapott, ha köze volt az AIDS-hez", ma a nyilvántartott fertőzött személy gyógyszeres kezelését is csak akkor kezdik meg, amikor az már indokolttá válik. (A hazai 460 betegből 90-nél nem jutott még el a kór ebbe a szakaszba). A főorvos az AIDS elleni küzdelemben a beteg felkészítését tartja különösen fontosnak. Tájékoztatni kell a beteget arról, hogy milyen orvosságot kap, miért, mennyit s hogyan kell szednie, milyen súlyos következményekkel jár, ha nem teszi stb. Amiként azt is, hogy vigyáznia kell, mert megfertőzhet másokat, ha nem védekezik. Tudatában kell lennie, hogy miként kell megváltoztatnia életmódját, és folyamatosnak kell lennie az ellenőrzésnek, a vizsgálatoknak is. Aggasztó viszont, hogy a regisztrált HIV-pozitívok száma a szakember véleménye szerint alig egyötöde lehet az összes fertőzöttnek. Az orvos szemében erre utalnak azok az esetek, amikor más betegségek kezelésénél, műtétnél derülnek ki régebbi fertőzések.
A második fontos tény, hogy a HIV beteg azzal, hogy nem fertőzőképes, nyilvánvalóan nem tudja átadni a vírusfertőzését egy másik személynek sem szexuális úton, sem vérterjedéssel, tehát például egészségügyi ellátása kapcsán sem. Ennek külön jelentőséget ad az, hogy a megnyert 35-40 életév azt is jelenti, hogy ezek a betegek is megöregszenek majd. Így részben a koruk miatt, részben pedig például a betegségükhöz társuló különböző anyagcsere megbetegedések okán megnő az igénye, hogy más multidiszciplinális egészségügyi szolgáltatást is igénybe vegyenek. Nagyon fontos a felvilágosítás, az, hogy az egészségügyben dolgozók tudomásul vegyék: ezek a páciensek gyakorlatilag nem fertőzőek, ugyanakkor egészségügyi szolgáltatás igényük van, tehát ne utasítsák el őket. Egy vidéki beteg ne ide a fővárosba, hozzánk, az ambulanciára járjon hetente azért, hogy beállítsuk a vérnyomását (ez megtörtént eset), hanem állítsa be a vérnyomását a háziorvosa, vagy menjen be a helyi szakrendelésre. Természetesen, ha a kollégának kérdése van a gyógyszeregyütt-hatásokról konzultálunk egymással.
A 2000-es években elért terápiás áttöréseknek köszönhetően ma már egy HIV-vel fertőzött egyén az időben felismert és gondozott betegséggel, korszerű gyógyszeres terápiával kiegészítve akár 40 évig is élhet, ráadásul megfelelő terápia esetén a beteg nem fertőz. Interjú Dr. Bánhegyi Dénessel az Egyesített Szent István Szent László Kórház Rendelőintézet osztályvezető főorvosával. (x) - A 80-as évek közepe óta létezik AIDS Magyarországon, kezeljük, kezeltük a betegeket, de mostanában megváltoztak a dolgok. Mik a legfontosabb változások, miben léptünk előre? - A hazai járvány lefolyását tekintve azt érdemes kiemelni, hogy 1995 és 2005 között évi 60-70 újonnan diagnosztizált HIV fertőzés fordult elő, de ettől kezdve folyamatosan emelkedett a fertőzötteknek a száma, ami tavaly lépte át először a 200-as "bűvös határt", és idei évben is 200 felett lesz az újonnan diagnosztizált fertőzötteknek a száma. - Ez azért nem olyan súlyos, legalábbis arányaiban nézve, nem? - Nem, abszolút számokban nézve ez nem súlyos, azonban tendenciájában mindenképpen az.